Borsodi Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület honlapja

Könnyen érthető mód
Látássérült mód

Jogi háttér

Jelnyelvi törvény

A fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, a fogyatékosságügyi ENSZ Egyezmény ratifikálása, az Országos Fogyatékosügyi Program után a fogyatékosságügyi jogalkotásban immár negyedik alkalommal fordult elő, hogy 2009. november 9-én az Országgyűlés "egyhangúlag" szavazott. Így történt ez a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által előterjesztett, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény esetében. A törvényben - az EU tagországai közül Finnország után másodikként - kimondjuk, hogy a hallássérültek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogait pedig először rögzítjük Magyarországon törvényben.

Törvények

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.
A törvény célja:
1.§ E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplett rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.
Kommunikáció:
6.§(1) A fogyatékos személynek, család-tagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.
(2) Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét.
7.§ A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igény-bevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit.
1015 / 2005.(II.25.) Kormányhatározat:
2010. december 31-ig biztosítani kell a közszolgálati televíziókban, főműsor időben leadott hírműsorok feliratozását, és 2005. évben ki kell építeni országosan a Jelnyelvi Tolmácsszolgálatokat.
79 / 2006.(IV.05.) Kormányrendelet:
a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről, előnyben részesítési követelmények:
18.§ Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében:
a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsga lehetőséget,
b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat,
c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az "A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól,
d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani,
e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére,
f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása
g) szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.
2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról
Az Országgyűlés figyelembe véve, hogy a hallássérült, valamint a siketvak emberek a társadalom egyenrangú és egyenjogú tagjai, elismerve a jelnyelv kulturális, közösségformáló erejét, a hallássérült és siketvak személyek nyelvi jogainak rögzítése és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása érdekében, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban alkotta meg a törvényt.
A Magyar Köztársaság a magyar nyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el.
A magyar jelnyelvet használó személyek közösségét mint nyelvi kisebbséget megilleti a magyar nyelv használatának, fejlesztésének és megőrzésének, a siket kultúra ápolásának, gyarapításának és átörökítésének joga.
Az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010 évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062 / 2007 (VIII.7.) Korm. Határozat, valamint
A 2007. évi XCII. Törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről.
15 / 1990.(IV.23.) SZEM rendelet:
Siketnek kell tekinteni, akinek hallásküszöb értéke mindkét fülön 80 dB felett van, nagyothallónak kell tekinteni, akinek hallásküszöb értéke mindkét fülön 60-80 dB között van.
Készítette: (Zörgő Zoltán) z o l t a n (pont) z o r g o (kukac) g m a i l (pont) c o m
.